"Minden dolog mértéke a 3.14 szám"

Korrigált kispályás ókori görög matematikus

Vanda kapott egy plüss hörcsögöt. A kis játékállatkának a cukipofijára rózsaszín masnit kötött a gyártó. A mellkasára pedig a „Pina” feliratot hímezte az ipari hímzőgép. Ami gondolom egy csomó nyelven, talán spanyolul meg hasonlóul szimplán egy női név. Valszeg nem is úgy ejtik, mint magyarul, fingom sincs. Ahogy  valószínűleg a kínai szövőnőnek sem volt halvány lila gőze arról, hogy nemhogy magyarul, de bármilyen más nyelven mit is jelenthet a felirat. Amíg nem fújták le a gyártást, a „Free Tibet” szöveges zászlóból is meghímzett óránként negyvenet.  Gépiesen végzi a dolgát, hogy letudja a normát, mert ha nem, lapát a sorsa. Több ezren pályáznának a helyére, hogy heti hat napot gályázhassanak tizenkét órázva havi kilencven dollárnyi jüanért, ha netán kirúgnák, mert nem hozná a napi kvótát. Hja kérem, nem könnyű az amerikai munkásosztály helyzete, különösen mióta szinte teljes egészében kiszervezték Kínába. A kis plüsshörcsögöt annak rendje-módja szerint több ezer konténerbe gyömöszölt fajtársával együtt kihajózták, és vélhetőleg valamelyik spanyol ajkú ország haszontalan csecsebecséket áruló boltja egyik polcán landolt. Ahol Vanda egyik világkörüli hátizsákos, Lonelly Planet’s recomended salsa portyáját bejáró ismerőse megvette, mert, hogy milyen jófejség lesz ezt a magyarul ütősen poénos bábut ajándékozni valamelyik laza otthoni barinőcijének. A hazatért vándor a sors szeszélye folytán történetesen Vandának adta a jófej ajit. Az ünnepélyes átadás-átvételi ceremónián vihogtak egy sort a teázóban, ahol  a többi Cosmo törzsolvasó singli csajszi spanjai toltak a mobiljaikkal egy csomó fényképet a Pina névre keresztelt hörcsögöt magához ölelő fiatal, életvidám és bevállalós köztisztviselőnőről. Az egész banális divatajándékról persze gyorsan el is feledkezett mindenki. Pina hörcsög Vanda kéglijében egy kelet-magyarországi vasúti szárnyvonal jelentéktelenségével bíró fiók mélyére került a többi haszontalan, jópofinak szánt ajándékkal egyetemben. A sorjás szélű felfújható Brad Pitt, meg a Britney hangú fingós párna közé. A „VANDA PINÁJA” meg a nem kevésbé  „fantáziadús” „VANDA+PINA” néven mentett két fényképet az egyik bari feltolta valamelyik trendi ökörködő-vicces portál fórumára. Ott is enyészett volna el az internetes bit temetőben annak rendje és módja szerint a tizenkettő- egy tucat képpoénok dömpingjében, ha nincs egy részleges internet szolgáltatászavar. Egy csomó minden időszakosan lefagyott, de történetesen a két Vanda és a hörcsög kép nem. A majd’ tizenötmilliós magyar netközönség részleges tétlenségre ítélt júzereinek egy jelentősebb hányada pedig jobb híján e két képpel szórakozgatott. A Kárpát-medence és a távolabbra szakadt nemzettársainkból álló unatkozó irodista gerinchad, megerősítve a tanulás helyett neten lébicelő diákok seregével pedig pillanatokon belül hatalmas forgalmat generáltak e Vandával kapcsolatos két ártatlan kis viccelődő kép linkelgetésével. Természetesen nem a „VANDA” volt a minden SEO robotnak vérszemet  adó bűvös szó, hanem az a másik. Mert, hogy a marketing a kora újkori botorságtól, amikor még tartós, jó termékeket akartak rásózni az emberekre, odáig fejlődött, hogy nesze semmi, fogd meg jól típusú, szofisztikált lózungokkal,  pl: „multifunkiós”, „provitaminban gazdag”, Super VGA +  stb. gerjesztik a fogyasztást. És hál’ istennek a barom mérnököket is sikerült átképezni arra, hogy olyan kütyüket tervezzenek, amik a garanciális idő leteltét követő napon garantáltan bedöglenek, mert ha ötszáz éves pogácsaszaggatókkal tépkednénk a tésztát, akkor mindenki lehúzhatná a rolót. És a legeslegújabb marketingfejlesztés, ami alapján nem kell fölöslegesen brainstormingolni a  különféle termékekről és szolgáltatásokról elsüthető hazugságokról, sőt majdhogynem az a legjobb, ha még csak termék ill. szolgáltatás sincs, csak a brand-et áruljuk. Az pedig evidens, hogy mi is a leguniverzálisabb brand.

A fogyasztót,  az egyszerűség kedvéért jelöljük F-el, és akkor már nevezzük nevén, hogy ő  az, akire rá akarjuk sózni az árunkat, vagyis minden egyes közönséges fasz. És mi az a prémium kategória, jelöljük egyszerűen P-vel, amire minden fasz vágyik? Na ugye.

Szóval a modern marketing-kommunikáció csúcsa lényegében visszatalált a civilizációs kezdetekhez, a Willendorfi Vénusz anyácskánk jó kövér öléhez. Hisz a pina körüli misztikum már   piacvezető világvallást is kitermelt. Mert ha a profánról letisztítjuk a szentet, akkor jó esetben egy nyolc napon belül gyógyuló pofánvágást lehetett volna begyűjteni, ha a vőlegénynek azt próbálja a megesett ara bemesélni, hogy a Szentlélek a kedves papa.

És mivel a pina legfrissebb diadalútját Vandához kapcsolták a netes keresők, törvényszerű, hogy vele együtt repítették a hírnév felé.

- Akkora Arcok hívnak randizni, mint Geszti, Fabricius, Árpa!- villogott hitetlenkedve irigykedő frendicáinak Vanda. Persze korán megjött a pofára eséses eszmélés is. Eleinte tűzpiros arccal köpni-nyelni nem tudott, amikor a médiaformáló pasasok  már az első capucinozáskor perceken belül rátértek, hogy semmi sem hozza őket jobban lázba Vanda pinájánál. Majd gyorsan tisztázódott a félreértés, hogy nem úgy értik.

Szolgálati közlemény: A hivatal.blog.hu óriási erőfeszítések árán próbált ellenállni az olcsó, hatásvadász és altesti, női nemi szervre építő népszerűség hajhászás kísértésének, csak sajnos alulmaradt.