- Mi ez itt, versenyszféra?- csodálkozott magában Samu, amint a hivatal épületébe lépett, mert mindenki, mint a kis güzü, szorgalmasan dolgozott. Ma egy picit később jött be, mert most tartották a hal-állatorvosi konzíliumot a továbbra is gyengélkedő pirannyája, Tyson gyógykezelésének ügyében. Amikor viszont felért az ő szintjükre, a kordontól szinte bejutni sem tudott. „Policy-Rendőrség” feliratú szalagot feszítettek ki a bejáratnál térdmagasságban. Egy posztoló yard engedte be, miután megnézte a személyijét és megmotozták, majd két csuklyás kommandós az asztalához kísérte. A vele szemközti asztalnál meg ott főtt Guszti a saját levében. Mellette is két talpig fekete kommandós tornyosult és egy civil ruhás nyomozó pedig ezerrel töltötte le vinyójáról az adatokat. Attól vált nyilvánvalóvá, hogy ő is zsernyák, mert a nyakában szalagon egy fényképes biléta lógott, rajta BRFK-Irógép-Számítógép Spec. Osztag felirat. Gusztinak meg remegtek a lábai, mert épp a Mature alkönyvtárából töltögették a Karin Schubert gyűjteményét, a retro mappájából a Teresa Orlowsky összes már a yard központi szerverén szinyolt.

- Maguknak teljes egészében elment az eszük!- tajtékzott a Nagyfőnök, két oldalán két egyenruhással. Kezeit öve fölött összekulcsolta, rajtuk a zakója. A döbbenettől szinte gondolkodni képtelen Samunak akkor esett le, hogy a furcsán odavetet zakó célja a bilincsbe vert két kéz diszkrét leplezése. Egy gyűrött kabátos, szintén bilétás nyomozó fél szemmel a tehetetlenül toporzékoló Nagyfőnökre pillantott, majd folytatta az egykor A4-es méretű vékony papír fecnik eredeti állapotba történő összeillesztését. Közben mintegy magában dörmögött:

- Lássuk csak, Bermudán bejegyzett offshore cégnek svájci bankszámlájára utalni 400,000,-frankot. Mr 40% bérmakeresztlánya nevére íratni egy még önkormányzati tulajdonból álló, belterületbe vont telket a II. kerületben. Kisfőnöknek meg kis aktatáska 4 dokumentummal a Gellért Hotel parkolójában tálalva. - motyogta egykedvűen. Talán tovább is mondta volna, de a Nagyfőnök, mint az Empire State Building csúcsánál hadonászó, halálos sebet kapott King-Kong folytatta az őrjöngést:

- Maga idióta barom, hát mit gondol, egy bizonyos szint fölött is azt csinál, amit akar? Gulágon fog elrohadni!

– Változnak az idők.- legyintett flegmán a nyomozó. – Valamelyik csatornának netán nyilatkozni is szeretne? – kérdezte, majd a terembe bejutó tucatnyi kamerás-mikrofonos felé mutatott. Időközben megérkeztek a médiamunkások. A nagyfőnök összebilincselt kezeivel villámgyorsan a fejére libbentette a zakóját, hogy még véletlenül se látszódjon az arca. Meglepően ügyesen bonyolította le a cseppet sem egyszerű mozdulatsort. Mintha nem most csinálta volna először. Így a sajtó kénytelen volt beérni a teljesen összeomlott, szintén bilincsbe vert Kisfőnökkel. Villogtak a vakuk, tülekedve helyezkedtek a kameramannok. Az egyik csinoska,  kiskosztümös riporter nőcike az orra alá dugta a mikrofonját és megkérdezte:

- Hogy érzi magát?

A zihálva zokogó Kisfőnöknek, mint rendezetlen családi hátterű kiscsoportosnak az orrából bugyogott a takony, valamit artikulálatlanul motyogott és nadrágja két szárából lustán csordogált a vizelet és a rostos gyümölcslé hígságú ürülék elegye.

Vége az 1. résznek

__________________________________________________________

Következik: közbeszerzési panama 2. A forgatókönyv

De csak hétfőn, a következő munkanap