"Mmmm, de jó belenyalni!"
Stahl Judit
Ugyanazt, amit mi. Mint az idegenvezető is mondta az egyik turistacsoportnak, amikor az egyik fontoskodó, okostojás hájseggű kanadai rákérdezett. Mióta a megszorító csomag része a P+P alapú projektek között a hivatal részleges önfinanszírozásának a megszervezése, egyre több turista csoport sasszézik a hivatalban. (Más kérdés, hogy mindez eddig effektíve csak újabb veszteséget termelt public vonalon, mert a private profit a nagyfőnök unokaöccsének a cégében csapódik le.) Mi több, a közeljövőben a Budapest Card Office + verzióját is kiadják. Így némi felárért nem csak a Fővárosi Állatkertet, hanem a hivatalt is látogathatják a city breakesek. Fotó szafáriknak is közkedvelt terepévé váltak. Különösen a japánok, koreaiak, és más távol-keleti masina klikkelgetők árasztják el ilyenkor az épületet. Sőt, már külön szakosított fotó szafári programok célpontjaivá is váltak. A múltkor például egy lassú exponálás megszállottjaiból verbuvált csoport érkezett. Többen is lenyűgözve kaptak az alkalmon annál a témánál, amint Guszti a csigáitól ellesett tempóval piszkált ki egy kiegyenesítet gemkapoccsal valami ételmaradékot a Felső B1 és J1 közül. Mire leesett neki a tantusz, és annyit mondott, hogy: - mi a faszt kattogtatnak itt ezek a sárgák? – a turistabusz már az M1-en Győr magasságába veretett, mert a lassú exponálók spuriztak a sógorokhoz a schönbrunni állatkertbe, hogy megörökítsék az újszülött lajhár első szopizását. De visszatérve a kajához, azért némileg árnyaltabb a kép. Egyrészt ugye vannak idény jellegű hivatalnok étkek. Fűtésszezonban például Samu előszeretettel süt szalonnát a radiátoron. Csak feldob fél tizenkettő körül a békebeli öntöttvas bordák közé néhány szeletet a vákumcsomagolt főtt-füstölt császárból (Adidas szalonna, csak így hívja, mert a mindene, ha legalább három jó vastag, mélyrózsaszín húscsík is díszeleg benne) ami tíz perc alatt már üvegesre pirul, majd háromnegyed déltől már kellemes lacikonyha illat tölti be az egész szintet. Samu volt talán az egyetlen a hivatalból, aki kimondottan örült annak, hogy a válságmenedzselés hozadékaként elhalasztották a fűtés korszerűsítését.
Aztán ott van Guszti száznapos tojása. Még kőkemény piás korszakában egy épen megmenekített húsvéti locsolkodós zsákmány tojást sikerült valahogy bezsonglőrködnie a mosogató mögé. A rossz nyelvek szerint mindez abban az évben történt, amikor annyira elázott, hogy egy ominózus szerda reggel azt kérdezgette a járókelőktől Zuglóban, hogy merre van a Bartók Béla út és, hogy tart-e még a Húsvét hétfő. Szóval a tojás fasszerul el lett felejtve, majd amikor valamikor június közepén már annyira eluralkodott a bűz, hogy azt nem lehetett egyszerűen Vandára fogni, kőművesek lebontották a fél teakonyha gipszkarton falát. Pont akkor került elő a „csemege”, amikor a Népi Demokratikus Kína Shanghai Önormányzatának delegációját vezette körbe a Nagyfőnök. A Rolex órás sárga regionális vezető csúcskomcsik nem győztek csodálkozni, hogy milyen jól megy ezeknek a magyaroknak, amikor náluk egy ilyen specialitás csak különleges vendéglőkben kapható és darabja jó kéthavi osztályvezetői fizuba kerül.
Aranka és Vanda mindenféle reformkonyhás, tisztítókúrás, meg fogyós cuccokkal gyilkolásszák magukat és környezetüket. A múltkor Aranka valami fényevő light lébőkúrát tartott, és három napig csak céklalét ivott. Egyszer a tisztaságmániája ellenére tököt paszulyt otthagyva rohant ki a budiból, mert csörgött az asztalon a mobilja és azt hitte, hogy Andor egyszer az életben nem felejtette el a házasságijukat. A lehúzatlan bordó brunyáról aztán Teca néni az öreg takker (akkor még szabadlábon volt) azt hitte, hogy valamelyik öreglegény szedett össze valami csunyaságot és a lompost ápolgatta hippermangános oldattal. Aranka a fogyijai alatt ötpercenként tüntetőleg telózik és világgá kürtöli, hogy : - ahh, két kiló húsz deka ment le, hhhahha, nem soká a gólyabálos rucimból is be kell, hogy vetessek! – Amikor kiketyeg a diéta, akkor bezzeg húsz perc alatt tol be fél tálca krémest és napokon belül ismét akkorára dagadnak a sonkái, hogy a mangalica fesztiválon tuti dobogós lenne, de ilyenkor már nincsenek önpíár telók. Vanda a nájdzsellás – stál jucis feng sui barát receptjeivel szokta sírba vinni a „hagymát eszek hagymával” oldschool férfi szekciót. Samu egyszer majdnem Vanda hajára kente az erőszakkal rátukmált reformkonyhás kapros lazacot. Ekkora faszságot. Ha nem lenne rajta az a zöld trutymó, akkor a halfiléket legalább elvihetné Tysonnak, a még mindig gyengélkedő piranjájának, mert már unja szegény a bébiegér diétát.
